Élvonalbeli tudomány
Kutatási stratégiánk
Az ASNSD Research Association egy összehangolt nemzetközi kutatási programot épít azzal a céllal, hogy kezelési lehetőségeket fejlesszen ki az ASNSD-re. Stratégiánk a génterápiát, az RNS-alapú terápiás megközelítéseket és a gyógyszer-újrapozicionálást ötvözi, lehetővé téve, hogy párhuzamosan több lehetséges terápiás irányt is vizsgáljunk.
Első jelentős kutatási együttműködésünket a University College London (UCL) Queen Square Neurológiai Intézetének Genetikai Terápiákat Fejlesztő Központjával (Genetic Therapy Accelerator Centre) hoztuk létre. A világszínvonalú központ a neurológiai és genetikai betegségek kutatásában szerzett laboratóriumi és klinikai szakértelmet ötvözi a korszerű genetikai terápiák fejlesztésével.
Az UCL-en két, egymást kiegészítő terápiás megközelítést vizsgálnak az ASNSD kezelésére. A Prof. Joanne Ng és kutatócsoportja által vezetett AAV-génterápiás program célja egy olyan génpótló terápia kifejlesztése, amely képes az ASNS gén működőképes példányát a sejtekbe juttatni. Ezzel párhuzamosan a Dr. Sara Aguti és kutatócsoportja által vezetett ASO-program a betegség hátterében álló genetikai mechanizmusokat célzó RNS-alapú terápiás megközelítéseket vizsgálja.
E programok mellett a Genfi Egyetemmel is együttműködést indítottunk a gyógyszer-újrapozicionálás területén. A Prof. Vladimir Katanaev és kutatócsoportja által vezetett projekt célja olyan már létező vegyületek azonosítása, amelyek képesek lehetnek befolyásolni a betegség mechanizmusait vagy javítani az ASNSD-ben érintett betegek állapotát. Más betegségek kezelésére már kifejlesztett vagy korábban vizsgált gyógyszerek kutatásával ez a megközelítés egy további, potenciálisan gyorsabb utat jelenthet a terápiás lehetőségek felé.
Ezek a kutatási programok együtt egy egymást kiegészítő terápiás stratégiát alkotnak: miközben olyan kezelés kifejlesztésén dolgozunk, amely az ASNSD genetikai okát célozza, párhuzamosan olyan megközelítéseket is vizsgálunk, amelyek potenciálisan hamarabb nyújthatnak segítséget a betegek számára.
A különböző terápiás területek vezető kutatóinak összekötésével célunk egy célzott és együttműködésen alapuló kutatási ökoszisztéma kialakítása, amely képes az ígéretes laboratóriumi eredményeket az ASNSD-ben érintett gyermekek számára elérhető kezelések felé továbbvinni.
Ön kutató, és szeretne együttműködni velünk?
Kutatási hírek
2026. október – ASNSD kutatási beszámoló: Előrelépések valamennyi kutatási területen
Az elmúlt hónapokban kutatási programjaink több, egymást kiegészítő területen is folyamatosan haladtak előre: a génterápiától és az antiszensz oligonukleotidokon alapuló megközelítésektől kezdve a betegség természetes lefolyásának feltérképezésén és biológiai hátterének megértésén át a már létező gyógyszerek új terápiás célra történő alkalmazásáig.
Tudományos Tanácsadó Testületünk (Scientific Advisory Board) legutóbbi értékelését követően örömmel osztjuk meg az egyes kutatási területeken elért eredményeket.
1. AAV génterápia – közeledünk a hatékonysági vizsgálatokhoz
A University College London (UCL) intézményében zajló AAV génterápiás programunk újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a preklinikai fejlesztés során.
Az AAV-vektort már tesztelték egészséges egereken, és a tolerálhatósággal kapcsolatos eredmények biztatóak. Jelenleg is zajlanak a biodisztribúciós vizsgálatok, amelyek célja annak megértése, hogy a beadást követően a vektor és az általa szállított gén mely szövetekbe jut el, és hol, illetve mennyi ideig marad kimutatható. Ez a génterápiák preklinikai értékelésének egyik fontos eleme.
Ezzel párhuzamosan sikeresen létrehozták az ASNS génkiütött (knockout, KO) egérmodellt, és az egérkolónia már meg is érkezett az UCL-be. Ez különösen fontos előrelépés, mivel lehetővé teszi, hogy a kutatócsoport az egészséges állatokon végzett kezdeti vizsgálatokról áttérjen a terápia értékelésére egy olyan modellben, amely magát a betegséget reprezentálja.
A következő szakasz középpontjában az in vivo hatásosság és a terápiás koncepció működőképességének igazolása áll.
A kutatók többek között azt fogják vizsgálni, hogy egy működőképes ASNS gén AAV-vektor segítségével történő bejuttatása képes-e helyreállítani az ASNS fehérje termelődését és enzimaktivitását, valamint javítani a betegség bizonyos tüneteit a KO egérmodellben.
Ezek a vizsgálatok, a folyamatban lévő biodisztribúciós és biztonságossági kutatásokkal együtt, kulcsfontosságú adatokat szolgáltatnak majd a későbbi klinikai fejlesztés és a hatósági engedélyezési folyamat előkészítéséhez, amelynek végső célja az első, embereken végzett klinikai vizsgálat elindítása.
2. Antiszensz oligonukleotidok (ASO) – a megmaradt normál splicingaktivitás vizsgálata
ASO-kutatási programunk továbbra is azt vizsgálja, hogy kifejleszthető-e olyan terápiás megközelítés, amely az RNS érési folyamatának, az úgynevezett splicingnak a módosításával segíthet Erik ASNS génjének splicinghelyet érintő mutációja esetén.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a mutáció úgynevezett „szivárgó” (leaky) típusú-e. Ez azt jelentené, hogy a genetikai eltérés ellenére a sejtek továbbra is képesek bizonyos mennyiségű, megfelelően összeillesztett és működőképes ASNS hírvivő RNS-t előállítani.
Biztató eredmény, hogy sikerült olyan ígéretes ASO-jelölteket azonosítani, amelyek képesek befolyásolni a hibás splicingfolyamatot.
Amennyiben beigazolódik, hogy a normál splicinghely bizonyos mértékig továbbra is működőképes, ezek az ASO-k lehetőséget teremthetnek a helyesen összeillesztett RNS mennyiségének növelésére, és ezáltal potenciálisan több működőképes ASNS fehérje termelődésére.
A projekt következő szakasza ezért annak meghatározására összpontosít, hogy a mutáció esetében valóban fennmaradt-e normál splicingaktivitás, és hogy ez reális terápiás lehetőséget jelenthet-e egy ASO-alapú kezelés számára.
3. Részletes fenotípusvizsgálat és a betegség természetes lefolyása – a klinikai fejlesztés alapjainak megteremtése
Tudományos Tanácsadó Testületünk jelenleg értékeli az ASNSD részletes fenotípusvizsgálatára és természetes lefolyásának feltérképezésére irányuló kutatási programot, amelynek célja egy előzetes vizsgálat elindításának előkészítése.
Első lépésként várhatóan egy körülbelül 20 ASNSD-vel élő személy bevonásával zajló, hosszú távú, követéses pilotvizsgálat indulhat.
A vizsgálat lehetővé teszi a klinikai és biokémiai adatok részletes, rendszeres gyűjtését, hogy jobban megértsük a betegség előrehaladását, a tünetek egyéni változatosságát, a lehetséges biomarkereket, valamint a jelenleg alkalmazott kezelési és gondozási módszereket.
Az így összegyűjtött adatok a jövőbeli klinikai fejlesztések szempontjából is alapvető fontosságúak lesznek.
Segíthetnek meghatározni a klinikai vizsgálatok során alkalmazható eredményességi mutatókat, és olyan viszonyítási alapot teremthetnek a betegség természetes lefolyásáról, amelyhez később az új terápiák hatásait is össze lehet hasonlítani.
Egy olyan ultraritka betegség esetében, mint az ASNSD, ahol a betegek száma rendkívül alacsony, és a tünetek jelentősen eltérhetnek egymástól, különösen fontos, hogy ezt a klinikai tudásbázist már most elkezdjük kiépíteni, miközben a génterápiás program preklinikai fejlesztése is előrehalad.
4. A betegség biológiai háttere és gyógyszer-újrapozicionálás – fontos új funkcionális eredmények
A Genfi Egyetemen zajló kutatási programunk szintén jelentős új eredményeket hozott az ASNS enzim működésének megértésében.
Erik egyik ASNS génváltozatának, az úgynevezett misszensz mutációnak a funkcionális vizsgálatai azt mutatják, hogy az enzim aktivitása nagymértékben csökkent, de nem szűnt meg teljesen. Különösen fontos, hogy az enzim továbbra is megőrzi jellegzetes működési mintázatát. Ez arra utal, hogy a mutáció nem egy teljesen működésképtelen fehérjét eredményez, hanem egy olyan enzimet, amely jelentősen csökkent aktivitással ugyan, de továbbra is működik. Ez a különbség tudományos szempontból rendkívül fontos, mivel segíthet megérteni a megmaradt ASNS-aktivitást, és feltárni, hogy gyógyszeres úton lehetséges-e az enzim működésének fokozása vagy részleges helyreállítása.
A splicinghelyet érintő mutáció vizsgálata terén is történtek előrelépések. A kutatócsoport több amerikai laboratóriummal is felvette a kapcsolatot, amelyek rendelkeznek ASNS génkiütött sejtvonalakkal. Az egyik laboratórium nagylelkűen vállalta, hogy rendelkezésre bocsátja ezeket a sejteket. Megérkezésük után ezek a sejtek fontos kísérleti rendszert biztosítanak majd a splicingmutációból származó fehérje vizsgálatához, olyan sejtes környezetben, ahol nincs jelen saját, működőképes ASNS fehérje.
Ezzel párhuzamosan az ASNSD ecetmuslica- (Drosophila) modelljén jelenleg élettartamvizsgálat zajlik, amely további információkat nyújthat a betegség biológiai mechanizmusairól és a tünetek időbeli alakulásáról.
Egy újabb egéralom is megszületett. A következő lépésben szövetmintákat vesznek az állatoktól, majd genetikai vizsgálatokkal azonosítják azokat az egyedeket, amelyek alkalmasak lesznek az egérmodellen végzett kutatások következő szakaszára.
Tudományos Tanácsadó Testület és szabályozási, engedélyezési feladatok
Tudományos Tanácsadó Testületünk rendkívül elégedett a különböző kutatási programokban elért előrehaladással.
A testület összetétele mostanra teljessé vált, és olyan egymást kiegészítő szakterületek képviselőit fogja össze, mint a betegség biológiai háttere, a transzlációs kutatás, a génterápia és a klinikai fejlesztés.
Szabályozási és engedélyezési területen is megerősítettük szakértői csapatunkat: Christophe Hammer csatlakozott munkánkhoz, aki több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a gyógyszeripari szabályozási és engedélyezési ügyek területén.
Ez a szakértelem egyre fontosabbá válik, ahogy kutatásaink a kezdeti felfedező szakaszból fokozatosan a klinikai alkalmazás felé vezető fejlesztési kérdések irányába haladnak.Ezek a lépések fogják meghatározni, hogyan juthat el AAV génterápiás programunk a preklinikai fejlesztéstől az első, embereken végzett klinikai vizsgálatig.
Nagy örömmel köszöntjük Tudományos Tanácsadó Testületünk új tagját, Dr. Marlen C. Lauffert is az oxfordi egyetemről. Dr Lauffer jelentős tapasztalattal rendelkezik a ritka genetikai betegségek kezelésére fejlesztett, személyre szabott antiszensz oligonukleotid (ASO) terápiák területén. Szakértelme kiterjed a genetikai variánsok értékelésére, valamint annak meghatározására, hogy egy adott beteg alkalmas lehet-e az RNS-splicing módosításán alapuló terápiás megközelítésre.
Négy egymáshoz szorosan kapcsolódó kutatási program. Egyetlen közös cél: olyan mélységben megérteni az ASNSD-t, és olyan gyorsan előrehaladni, hogy valódi, érdemi kezeléseket fejleszthessünk ki az ezzel a súlyos betegséggel élő gyermekek számára.
Mérhetetlenül hálásak vagyunk kutatóinknak, tudományos tanácsadóinknak, az érintett családoknak, adományozóinknak és minden támogatónknak, akik lehetővé teszik ezeket az előrelépéseket.
A tudomány halad előre. És mi is haladunk vele.
2026. október – ASNSD kutatási beszámoló:
Örömmel osztjuk meg a kutatási programjainkkal kapcsolatos legfrissebb híreket. Több, egymást kiegészítő terápiás megközelítés mentén kutatópartnereink folyamatosan haladnak az ASNSD kezelésének kifejlesztése felé, és fontos mérföldköveket értek el a génterápia, az antiszensz oligonukleotidok fejlesztése és a gyógyszer-újrapozicionálás területén.
AAV-génterápiás programunkban befejeződött a vektorok tervezése, és megkezdődnek az in vivo preklinikai vizsgálatok a koncepció igazolását célzó hatékonysági és biztonságossági vizsgálatok keretében. Ezek a potenciálisan IND-engedélyezést támogató adatok alapvető fontosságúak lesznek a gyógyszerügyi szabályozó hatóságokkal folytatott egyeztetések során egy jövőbeli, ASNSD-re irányuló első humán klinikai vizsgálat előkészítésében. Bár reméljük, hogy ezek az erőfeszítések új terápiás lehetőséget teremthetnek az ASNSD-ben érintett gyermekek számára, a klinikai alkalmazás felé vezető út gondos és alapos munkát igényel. A programot Prof. Joanne Ng vezeti az UCL Génterápiakat Fejlesztő Központjában.
Emellett tovább halad az antiszensz oligonukleotid (ASO) feltáró kutatási programunk, amelyet szintén az UCL-en dolgozó Dr. Sara Aguti vezet. Egy ASO-panelt terveztek és vizsgáltak Erik fibroblasztjaiban, amelynek eredményeként sikerült azonosítani egy vezető ASO-jelöltet. A jelenleg zajló kísérletek azt vizsgálják, hogy a kanonikus splice-hely rendelkezik-e még fennmaradó aktivitással. Ez kulcsfontosságú annak meghatározásához, hogy megvalósítható-e egy exonátugráson alapuló ASO-megközelítés Erik splicinghibájának korrigálására.
Ezzel párhuzamosan gyógyszer-újrapozicionálási programunk is lendületesen halad tovább, Prof. Vladimir Katanaev és Dr. Jelena Gajić vezetésével a Genfi Egyetemen. A Drosophila-modell fejlesztése a tervek szerint halad, az egérmodell létrehozására irányuló munka folyamatban van, az in vitro vizsgálati rendszerek pedig folyamatosan fejlődnek. Célunk az FDA által engedélyezett vegyületek szisztematikus szűrése annak érdekében, hogy olyan jelölteket azonosítsunk, amelyek képesek lehetnek helyreállítani a fehérje működését, és ezáltal potenciális terápiás lehetőséget kínálhatnak a génterápiás megközelítések fejlesztésének időszakában. Ha minden a tervek szerint halad, az első nagy áteresztőképességű szűrésre (high-throughput screening) akár már júliusban sor kerülhet.
Ezek a programok együttesen egy erős kettős stratégiát képviselnek: hosszú távon gyógyító terápiák kifejlesztésén dolgozunk, miközben rövidebb távon a funkcionális helyreállítás lehetőségeit is vizsgáljuk.
Fotó: SWI swissinfo.ch / Céline Stegmüller
Kutatási partnereink
UCL (London)
Két folyamatban lévő kutatási projektben működünk együtt az UCL Queen Square Neurológiai Intézet Genetikai Terápiákat Fejlesztő Központjával, amelyek az AAV génterápiát és az ASO-megközelítést fedik le.
Genfi Egyetem
Gyógyszer-újrahasznosítási projekt a Sejtélettani és Anyagcsere Tanszék Transzlációs Kutatóközpontjával és a HumanaFly létesítménnyel
Elismert szakértőkből álló csapatunk felügyeli a tudományos munkát, biztosítva, hogy az a legmagasabb színvonalon történjen. A Tanácsadó Testület felügyeletet és véleményt nyilvánít a projektekről.